Magánszemélyeknek
Hívjon bizalommal!
Nagy Attila
Tel: +36 30/45-45-604
email: info@kineziologusdebrecen.hu
Mi is az a stressz?
„Mindenkit ér, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz”
Selye János a stresszelmélet megalkotója, (1966)
A stressz és a stresszor definiciója:
Stressz: A test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételekre.
„A stressz egy fajlagos tünetcsoportban megnyilvánuló állapot, mely magában foglal minden nem-fajlagosan előidézett elváltozást egy biológiai rendszeren belül.” (Életünk és a stressz 69. old.)
Stresszor: stresszt okozó inger (víz, táplálék, fizikai ingerek: zaj, mozgás, hőmérsékletváltozás, érzelmek, stb.), bármi, ami alkalmazkodást követel meg tőlünk legyen az kellemes vagy kellemetlen.
A stress fajtái:
distressz = negatív stressz
(Például tehetetlenség, frusztráció, csalódottság, fejfájás, gyomorgörcs, kimerültség, szédülés, stb. érzése, ami jelzi, hogy nem megfelelően kezeljük az adott szituációt.)
eustressz = pozitív stressz
(Minden, amivel ösztönzöttnek, produktívnak, energetizáltnak, optimistának, felelősnek és a ‚helyzet urának’ érezzük magunkat egy kihívást jelentő eseménynél.)
Selye azt az energiát, ami a stresszorhoz való igazodáshoz vagy alkalmazkodáshoz szükséges, alkalmazkodási energiának nevezi!
Selye szerint minden ember genetikusan meghatározott mennyiségű alkalmazkodási energiával születik! Amikor ez a fajta energia elfogy, bekövetkezik a halál. Selye szerint ezt nem lehet utántölteni, pótolni, ezért is nagyon fontos megtanulni, hogyan kezeljük a stresszt valamint a stresszoldás.
Amikor a szervezet riadót fúj, két fontos dolog történik az agyban:
- az agy elülső része (frontális lebeny) lekapcsol
- az irányítást az ősibb, primitívebb agyközpontok veszik át
A stressz a „változás betegsége”. Szinte bármilyen tünetben megmutatkozhat, ezért fontos a stressz-kezelő képességünk fejlesztése!
A homloklebeny „lekapcsolása” miatt, nincs az ember mentális képességeinknek teljes birtokában, leblokkol, lefagy, nem a megfelelő választ adja vagy nem emlékszik. Az agyi területek integrált működése felborul, így nem képes tanulni, figyelni, koncentrálni. Olvass többet erről a témáról a tanulási nehézségek alatt.
Stresszoldás (szorongás, pánik, félelmek)
A Stresszoldás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A betegségek nagy része pont a feldolgozatlan érzelmi stresszek következtében alakul ki.
A nyugati orvoslás, pl. Selye János stresszelmélete, a különböző természetgyógyászati irányzatok, pl. kínai akupunktúra, ayurvéda, tibeti orvoslás és az olyan írók, mint pl. Rüdiger Dahlke, Thorward Dethleffsen, Jacqes Martel és még sokan mások, kifejtik a pszichoszomatikus betegségek egész listáját.
Ezek az elérhető információk sok esetben mégsem bizonyulnak elégnek a gyógyulás felé vezető úton. Ez pedig azért van így, mert az emberben tudat alatt kialakuló betegség általában valamilyen, szintén tudat alatti működéshez kapcsolódik. Ez a testi betegségektől függetlenül szintén érvényes a lelki problémáknál is. Például egy vizsgadrukknál vagy egy fóbiánál.
Az előbbi lehet egy nevelésből fakadó korlátozó hitrendszer kialakulása, mi szerint „nem hibázhatok”, vagy „jónak kell lennem” vagy „meg kell felelnem”, mert ha nem így teszek, akkor az negatív érzésekkel (bánat, félelem, harag, stb.) és történésekkel (pl. szeretetmegvonás) járhat.
A fóbiánál pedig egy rossz érzelmi minta, egy reakció eltanulása kora gyermekkorban, amire már senki sem emlékszik. A lényeg, hogy bizonyos esetekben nem az agy tudatos gondolkodásért és tervezésért felelős homloklebenyi része aktív, hanem a mélyebb, ősibb agyi területek veszik át az irányítást, amik a túlélésünket biztosítják. Ilyen pl. a limbikus rendszer amygdala nevű része, ami azonnal aktiválja az „üss vagy fuss” stresszreakciónak nevezett folyamatot, aminek következtében beindulnak olyan testi reakciók, mint a megemelkedett vérnyomás és légzésszám, leállnak az emésztési folyamatok, az izmok megfeszülnek és kiélesednek az érzékszervek stb. Ezek mind a menekülésről vagy a harcról szólnak, magyarán a túlélésről.
Sajnos az agyunk nem mindig tesz különbséget egy valódi életveszély és mondjuk egy múló, jelentéktelen konfliktus között. Sok esetben egy vizsgára, egy tárgyalásra vagy egy munkahelyi nézeteltérésre is a primitív túlélési „üss vagy fuss” választ adja. Ezek az agyi területek, mivel nem a gondolkodásért felelős részhez tartoznak, mentális folyamatokkal, elemzéssel és beszélgetéssel nehezen befolyásolhatók, viszont az energetikai kineziológiában az akupunktúrás meridiánpontokon keresztül közvetlen, azonnali hatást gyakorolhatunk rájuk, minek következtében megtörténik az érzelmi stressz oldódása, a helyzet más nézőpontba helyezésének és átértékelésének lehetősége, így a régóta fennálló probléma enyhülése vagy teljes megszűnése.
Primitív reflexek
Születésünkkor a túléléshez egy sor primitív reflex áll rendelkezésünkre, melyek az agykéreg közreműködése nélkül végbemenő sztereotip mozgások csoportjai, amelyeket az agytörzs irányít. Az alább felsorolt primitív reflexek a legfontosabbak a tanulásra, a testtartásra és viselkedésre nézve.
- Moro reflex
- Markoló-szopó reflex (tenyér reflex)
- Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR)
- Kereső-szopó reflex
- Hátgerinc-csípő reflex (Galant-reflex)
- Tónusos labirintus reflex (TLR)
Amennyiben a primitív reflexek aktívak maradnak 9-12 hónap után is, a jelenség rendellenesnek tekinthető. Amikor a – normál esetben gátlás alá került – reflexek megmaradnak, onnantól ezeket perzisztáló, azaz megtartott reflexnek nevezzük. Ezt azért fontos felismerni, mert amíg aktívak a primitív reflexek, addig meggátolják az úgynevezett átmeneti reflexek kialakulását! Átmeneti reflex például a Szimmetrikus tónusos nyaki reflex (kialakulása: 6-9 hónapos kor, gátlása: 9-11 hónapos kor) vagy a Landau Reflex (kialakulása: 3-10. héten, gátlása: kb. 3,5 éves kor).
Az Átmeneti reflexek azt a célt szolgálják, hogy előkészítsék a következő, magasabb szintű mozgásmintát. Következésképpen problémát okozhat a Tartás és Állóreflexek kialakulásában, mely egy életen keresztül megmarad és amely gondoskodik a mozgás automatizálásáról.
A legfontosabb álló és testtartási reflexek:
- Hüllő reflex
- Szegmentális átforduló reflex
- Szem-fejtartó reflex
- Labirintus-fejtartó reflex
A perzisztáló primitív reflexek befolyásolják:
- érzékelést (látás, hallás, egyensúly)
- beszédet
- viselkedést
- tanulást
- a különböző élethelyzetekre adott válaszreakciókat
- valamint az erőforrásainkhoz való hozzáférést elméleti, fizikai és szociális téren egyaránt!
Ha a primitív reflexek nem gátlódnak (integrálódnak), dominánssá és kontrolltényezővé válnak, különösen stresszhelyzetben, nyomás alatt, vagy új feladatok elsajátításakor.
Néha sikerül ezeket a reflexeket felülírni, ez azonban hatalmas energiaráfordítással jár, így nem marad energia a feladat megoldására.
Megterhelik a központi idegrendszert, ezáltal csökkentik a tanulási képességeket, ami gyakran éretlen viselkedéssel és tanulási nehézségekkel jár!
Néhány reflex felnőttkori hatása:
- szorongás
- pánik
- tájékozódási nehézségek
- bizonytalanság különféle mozgásoknál
- tériszony, tengeri betegség, utazás közbeni rosszullét
- önértékelési problémák, önbizalomhiány
Tanulási nehézségek
A tanulási nehézségek hátterében legtöbbször valamilyen feldolgozatlan, aktív érzelmi stressz húzódik. A stressz többféle módon hathat az agyműködésre. Az egyik, amit a stresszoldásnál találhatunk, miszerint lekapcsol az agy elülső homloklebenyi része és az irányítást a mélyebb, ősibb agyi területek veszik át, amiknek fő feladata a túlélés.
Egy, a stresszre adott másik reakció, amikor az agyféltekék vagy bizonyos agyi területek közötti információáramlás blokkolva lesz. Ezekben az esetekben a gyerekek – és a felnőttek szintén – nem tudják elérni azon képességeiket, amiket egyébként birtokolnak. Ennek egyik legjellemzőbb megnyilvánulása, amikor lefagyunk. Például az iskolában, amikor kihívnak valakit felelni. A gyerek tudja, lehet, hogy a szünetben mondta fel az anyagot az osztálytársának, de a tanár és a többi gyerek figyelő tekintete előtt meg se tud szólalni. Ez a fajta „szétkapcsolás” mind szóbeli vizsgákon, mind fogalmazásnál vagy akár felnőtt korban bármilyen megmérettetésnél elő jöhet.
Az agyintegrációt célzó kineziológiai kezelések tehát nem csak gyerekek a tanulási nehézségekének oldására szolgál, hanem bármilyen stressz kezeléséhez hozzájárul. Elősegíti minden olyan új dolog megtanulását és beépítését, amit egy régi negatív szokás helyett akarunk kialakítani. Ilyen lehet például egy rögzült viselkedési minta, egy sztereotip válasz elengedése, ami akár évtizedek óta fennáll a stressz okozta megbomlott agyi integráció miatt. Ilyenkor segítség vagy kitartó és hosszas gyakorlás (pl. kognitív terápia) nélkül egyszerűen nem tud belenyúlni az ember ebbe a folyamatba.
Az agyintegrációs eljárásokkal már az első alkalom után jelentős vagy akár teljes javulás történik. Ez azért fontos, mert stresszoldás nélkül ez hosszú évekre kihathat, ami a kellemetlen érzések mellett testi tünetekben is megnyilvánulhat. Bizonyos esetekben súlyos betegségek forrása is lehet.
Mozgásszervi problémák
A mozgásra ugyancsak kihat a stressz, amivel a krónikusan feszült izmoknál találkozhatunk. A legegyszerűbb példa, hogyan hat a stressz az izmokra, az, amikor valakivel rossz hírt közölnek. Ilyenkor felszólítják az embert, hogy üljön le. Ez azért van, mert az erős stresszhatás következtében „kimegy” az izmokból az erő, „lekapcsolnak”, azaz elgyengülnek. Ilyen folyamaton mehet keresztül az ember egy munkahelyi stressz következtében is, ahol nincs lehetőség leülni vagy megállni egy időre. Ilyenkor más, például a szinergista izmok veszik át a meggyengült izmok munkáját, amelyek idővel túlfeszültté, görcsössé válhatnak. A kialakult spazmus aztán elmozdíthatja normális helyzetéből a csontokat, amelyek idővel használatuk és igénybe vételük mértékétől függően különféle kopások vagy degenerációk okozói lehetnek. Ugyan ilyen stresszhatást válthatnak ki bizonyos élelmiszerek valamint a nem megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás. Akár a balesetek akár a fentebb említett okok miatt kialakuló mozgásszervi problémák hatékonyan kezelhetők a kineziológia módszereivel.
Ennek hátteréről olvashatsz a kineziológia története oldalon. >>
Vélemények
| “Attilát régebbről ismerem tai- chi oktatás kapcsàn. Életem egy nehéz időszakában jártam hozzá kineziológiai kezelésekre, melyek során több témàban is dolgoztunk: szorongás oldás, pàrkapcsolati kérdések, egészségügyi problémák, veszteség-gyász feldolgozás. A kezelések után mindig oldott és nyugodt lettem, jobban megértettem a helyzetemet, önmagamat. Attila mindig megteremtette a teljesen elfogadó légkört és tàmogatàsáról biztosított. A kezelések segítségével helyrebillent a lelki egyensúlyom, stabilabbá váltam. Nagyon ajánlom mindenkinek!” Papp Orsolya |
| “A kineziológia megváltoztatta az életemet. Nem szívesen szedek gyógyszereket és megyek orvoshoz, sokszor csalódtam már a “nyugati orvostudományban”. A kineziológiában azonban sohasem. Sokáig keresgéltem, amíg eljutottam Attilához. A jógaoktatóm említette, hogy tehetnék egy utolsó próbát Attilánál, más gyulladásos bélbeteg állapota is javult nála. Akkorra már nagyon mélyen voltam lelkileg és fizikailag is. A kezelés után egyből éreztem, hogy valami történt 🙂 Azóta többször is jártam nála, szinte minden felmerülő súlyosabb egészségügyi problémámmal hozzá fordulok, és ezek a kezelések hatására szépen lassan megoldódnak. Attila megértő, empatikus és megnyugtató. Mindenkinek bátran ajánlom!” Keresztes Melinda |
| “5 éve ismerem Nagy Attilát. A Tai Chi és a kineziológia kapcsán hozott össze a sors bennünket. Sokat segített a saját személyes problémáimon, (pl. félelmek, szorongás,) későbbiekben ismerői- illetve családi köreimben. Szeretem a kezelési módszereit, mivel számomra már nem meglepő, hogy egy – egy testi szinten megjelenő fájdalomnak, vagy szervi problémának milyen háttérben húzódó mentális okai lehetnek, amiket fontos feltárni és kezelni. Mindig szívesen ajánlom, mert bízom tudásában melyet folyamatosan bővít, amit nagyon fontosnak tartok.” Vetési Anita |
| “A család egy ismerőse ajánlotta Attilát még évekkel ezelőtt. Számos kezelésen vettem már részt nála. A legemlékezetesebb talán az volt, mikor a betegségem miatt kialakult pánikbetegségem egy alkalom után elmúlt. Mai napig emlékszem milyen érzéssel jöttem el. Azóta is, ha olyan élethelyzetbe kerülök, nehezen birkózok meg valamivel szívesen fordulok hozzá. Mindenkinek szívből ajánlom! Mindenből van kiút!” Mészáros Júlianna |